Heads Up Sit and Go Suli II (1. rész)

Heads Up Sit and Go Suli II (1. rész)

Implied odds és reverse impiled odds a heads up-ban

(Középhaladó szint)

A Heads Up Suli harmadik és negyedik részében a középhaladóknak fogok bemutatni néhány szituációt, aminek a megjátszása meglátásom szerint problémát szokott okozni a közepes téten játszó átlagos játékosoknak, de sok esetben a nagyon pozitív mérlegű, képzett pókereseknek is. Javaslom azonban, hogy azok az új olvasók, akik még csak most ismerkednek a pókerjátékkal (főleg a pot odds fogalmára gondolok), ne ennél a cikknél csatlakozzanak be, hanem fussák át a korábbi írásokat is. Amennyiben javaslatom ellenére mégsem ezt teszik, talán segít számukra a szükséges fogalmakhoz társított néhány szavas magyarázatom. A cikk végén található önellenőrzés jellegű teszt átfutása a fogalommal tökéletesen tisztában levő haladó játékosoknak akár előreszaladva is javasolt lehet, hiszen hibátlan válaszok esetén vélhetően sok új dolgot nem rejt számukra majd az írás.

 A kifejezések magyarázata

Mit jelentenek a Pot odds, Implied odds, Reverse implied odds kifejezések a játékosok számára? Tulajdonképpen játék közben semmi konkrét számítást nem takarnak, azonban minden gondolkodó heads up játékos felhasználja időnként az ezen fogalmak mögött rejlő gondolatmeneteket, mégha nincs is feltétlenül tisztában azzal, hogy mit alkalmaz épp. A fogalmi egyértelműség okán tisztázzuk, mi van a kulcskifejezések mögött:

Pot odds

A Pot odds (banki esély) azt jelenti a játékos számára, hogy:

„Mennyi esély van a győzelemre, és az adott tét a pothoz képest megéri-e a vereség kockázatát?”

Implied odds

Az Implied odds (feltételes esély) logikája az, hogy:

„Mekkora potenciális nyereménnyel jár a jövőben egy valószínűleg hátrányos helyzetből most megkockáztatott tét?”

Reverse Implied Odds

A Reverse implied odds (fordított feltételes esély) pontosan az ellentétes logikára épül, mint az implied odds:

„mekkora bajba keveredhetek ebben a játszmában?”

A pot odds témakörét előzetesen már kitárgyaltuk, nézzük hát meg most a feltételes esély fogalmát.

Implied odds – a feltételes esély

Mielőtt az Implied oddsnak a heads up játékban való számítására (becslésére), és a gyakorlati használatára valamint veszélyeire rátérnék, meg kell említenem, hogy a pot odds (banki esély) fogalmát úgy tekintem, mint amivel az olvasók tisztában vannak. (pot odds számítással meghatározhatjuk azt az értéket, aminek megadásával egy adott kockázatnál még éppen megéri játékban maradnunk a kasszáért.)

A pot odds számításnak egy nagy hiányossága azonban, hogy többek között nem veszi figyelembe azt a tényt, hogyha valóban kialakul a nyerő kezünk, akkor ellenfelünk várható további tétjeivel is növekedni fog a kassza, így tehát a tét megadásához kedvezőbb esélyt kapunk, mint ami a pot odds számítás során – első ránézésre – látszik.

Az implied pot odds (röviden: implied odds – feltételes esély) számítása ennek korrekciójára épül, tehát a kiindulási alapja ugyanaz, mint a pot oddsé, azonban ebben az esetben megvizsgáljuk a további licitkörökben tett tétek nagyságát és esélyét is.

Az implied odds különös jelentőséget akkor kap, ha húzólapunk van, ami a következő utcán (utcákon) kiegészülhet nyerő kézzé. Ilyen esetekben a tét megadásához, dobáshoz, valamint az emeléshez, visszaemeléshez kapcsolódó döntések meghozatalánál abból indulunk ki, hogy ha nem esik le a lap, amire várunk, olcsón megszabadulunk a lapjainktól, míg ha leesik, akkor további téteket tudunk behúzni a kasszába.

Ez az elvárás tulajdonképpen teljesen reális, hiszen besült húzókat könnyen el lehet engedni a legkisebb emelésre is, míg egy vagy két utcán az ellenféltől függően várható bizonyos mennyiségű további tét kockáztatása.

Az ellenfél várható tétjével növelt kassza angol terminológiával „implied pot”, míg a megnyeréséhez szükséges téthez kapcsolódó banki esély az implied odds.

Amikor az implied odds meghatározása válik szükségessé, három dolgot kell figyelembe vennünk: a várható tétek nagyságát a következő licitkörökben, mennyire rejtett kezünk javulási esélye, ellenfelünk érzékenysége a veszély érzékelésére.

A várható tétek nagyságáról:

Magától értetődik, minél lazább játék folyik az asztalnál, minél nagyobbak a potenciálisan még megadható emelése méretei, annál kedvezőbb helyzetbe kerülünk a feltételes esély vizsgálatánál. A heads up játékban sokkal több agresszív ellenféllel találkozhatunk, mint bármely más játéktípusban (egy bizonyos agressziószint alatt a heads up játékos nem más, mint bankjegykiadó automata) ezért bír a feltételes esély nagyobb jelentőséggel, mint az első pillantásra látszik.

Ha például egy mániákus ellenféllel futottunk össze – ez ugyan a heads upban egy nagyon nyomasztó (bár verhető) ellenféltípus – akkor bizton számíthatunk arra, hogy egy vagy két licitkör elég akár a teljes stackért való játékhoz – lehetünk akármilyen mélyen.

Javaslat: implied oddsot kihasználni célzó szituációban, amennyiben ötletünk sincs, mi van ellenfelünk kezében, nézzük a HUD-on következő utcákon levő emelési/megadási hajlandóságait, emelésének mértékeit. Ha nem használunk HUD-ot, vagy élő játékban vagyunk, akkor gondoljuk át, becsüljük meg, mennyire gyakran licitál még egy utcán, vagy licitünkre vajon mennyire könnyen dob ellenfelünk.

Példa: Tételezzük fel, hogy a turnön levő licit kapcsán vizsgálnunk kell a feltételes esélyt. Ellenfelünk lapjairól fogalmunk sincs, de a statisztikákból azt látjuk, hogy 50%-ban emel riveren fél kasszát, a river (szintén szokásosan fél kasszás) emelésünkre 30%-ban dob, tehát a következő fő esetek jöhetnek össze: emel+visszaemelünk+megad, emel+visszaemelünk+dob, passzol+emelünk+megad, passzol+emelünk+dob. (egész kassza, fél kassza, fél kassza, semmi, kb 30-20-30-20 megoszlásban – ez kb fél kasszányi plusz tétet jelent az ellenféltől átlagosan a további utcákon)

A rejtett kéz elve

A feltételes esély becslésénél a számunkra legkedvezőbb eredményt a nehezen észlelhető fenyegetéseket jelentő lapoktól várhatjuk – tehát a rejtett kezektől. Azt reméljük ugyanis ezekben a helyzetekben, hogy ellenfeleink csak akkor veszik észre, hogy baj van, amikor már késő. (Ennek oka, hogy a jövőbeni emelések nagyságát és azok valószínűségét alapvetően befolyásolja, mennyire válik a közös lapok és licitünk alapján nyilvánvalóvá, hogy csúnyán lejavultuk ellenfelünket.)

A heads upban rengetegszer játszunk olyan kezekkel, amiket más játéktípusok esetén messzire hajítanánk, a jó heads up játékost viszont többek között az különbözteti meg a kutyaütőktől, hogy aránylag jól ki tudja fizettetni a „csodaflopot”, ugyanakkor egészséges gyanakvással szemléli ellenfel tétrakási hajlandóságának egycsapásra történő megnövekedését.

Az alapelv mindenesetre az, hogy nem várhatunk túl nagy pozitív feltételes értéket azoktól a lapoktól, amik a gyenge játékosok számára is fenyegetőnek tűnnek.

Ezek a kezek hiába bírnak hatalmas erővel – lehetnek nut lapok – nagyon nehezen kifizettethetők, és ezért viszonylag kevéssé értékesek. Nagyjából ezt a sorrendet lehet felállítani asztali kártyák (board) szerint: kétlyukú sorhúzó, sorhúzó összefüggő lyukkal, három összefüggő lap sorozata, szett (full), háromlapos flösshúzó, egy lapos soresély (ebből a létező legrosszabb, ahol csak az ász hiányzik: tehát például az 2TJQK board) négylapos flösshúzó.

Ha a kezünk nem rejtett, csak akkor bír értékkel, ha ellenfelünk a sajátját túélrtékelheti!

Mely esetekben szokták túlértékelni ellenfeleink a kezüket?

Ilyen például a: – Full vs. drill  – Lyukas sorhúzó három lapból (nekünk a sor tetejéhez is van egy kártyánk, míg ellenfelünknek csak az aljához)  – Négylapos flösshúzó, ászunk van és ellenfelünknek legalább dámája,  – háromlapos egyszínű kártyák, ha van egy négylapos asztali soresély.

Természetesen magába a fogalomba beletartoznak ennél rosszabb kezek is, mint pl a két párok, szettek, stb (sőt, tulajdonképpen ezek az esetek lényegesen gyakoribbak), azonban jóval nehezebb ezek nyerési esélyét megbecsülni, hiszen itt az esetleges reverse pot oddsot is fel kell majd mérni.

Ellenfelek

Agressziószinttől függetlenül általában inkább érdemes gyengébb ellenfelek ellen a nekünk kedvező feltételes esélyre számítani, mint erősebbek ellen. A gyenge játékos ugyanis gyakrabban fizeti ki a kész kezünket (vagy a  gyenge mániákus emeléssel próbálja kicsavarni kezünkből a nut lapot), míg az erősebb játékosok jellemzője az, hogy képesek elengedni a lapjukat, ha úgy ítélik meg, hogy túlhúzták őket. A passzív – magadogatós ellenfelek azonban a legideálisabb alanyok ennek a helyzetnek a kiaknázására: a legjobb egy félrészeg ausztrál traktoros, akinek tűzoltószekercével se lehet kiverni a lapot a kezéből.

Sklansky a Póker elméletében két dolgot fűz a feltételes esély kiaknázásához figyelmeztetésként: ne használjuk akkor, ha ellenfelünk kvázi allin, vagy kényszer all in szituációban van, és másodrangú húzólapokkal is jobban tesszük, ha elkerüljük ezeket a helyzeteket. Az első eset magyarázataként annyit említenék, meg, hogy ebben az esetben ellenfelünknek kész terve van a parti lefolytatására, tehát nem tudjuk kihasználni kártyáink rejtettségét, hiszen ellenfelünk mit sem törődik velünk, a második magyarázata pedig nyilvánvalóan az, hogy érdemes elkerülnünk azokat a helyzeteket, ahol ellenfelünknek van implied oddsa rajtunk (tehát tulajdonképpen reverse implied oddsunk van)

Figyelmeztetés:

Az implied odds túlértékelése a közepes játékosok egyik legnagyobb hibája! A hibás gondolatmenet az, hogy belemennek nyilvánvaló hátrányból a postflop játékba, azzal a felkiáltással, hogy későbbi utcákon lejátsszák ellenfelüket. (ha érkezik a lapjuk le tudják hívni ellenfelük stackjét, ha nem érkezik, akkor blöffölhetnek). Ez egy nagyon költséges hiba lehet, kerüljük el, hacsak megtehetjük. Ha ellenfelünknél ilyen licitmintát találunk, jegyezzük fel, ez egy kihasználható hiányosság lesz: a közepes párokkal is szép értékeket nyerhetünk tőle.

Önellenőrzés

1. Ellenfelek
Kinél számíthatunk a heads upban nagyobb implied oddsra?
– Passzív feszes hal
– Agresszív, de közepesen erős ellenfél?
Miért?

Megoldás: nyilván a második esetben, hiszen a passzív ellenfelek nehezen tesznek további tétet a kasszába, ha nincs lapjuk hozzá, és e vonatkozásban nem sokat számít az sem, hogy egyébként gyenge játékos.

2. Kezek rejtettsége
Állítsd sorrendbe a lapokat a kezek rejtettsége szerint!
a. nálad: T8, asztal: 2J79A
b. nálad: KK, asztal KT528
c. nálad: 88, asztal TT78J

Megoldás: a, c, b.

Megjegyzés: a „c” válasz kakukktojás abban az értelemben, hogy nincs legjobb (nut) kezünk, hiszen ver minket a JJ és a TT is. Fontosabb azonban ennél, hogy verjük a könnyen túlértékelhető 9x-et (9Q-t!), Tx-et, 77-t, esetleg Jx-et, QQ+-t is is, tehát ez annak ellenére nagyon jó lap, hogy épp nem a legjobb. Figyelembe kell azonban venni vagy gyenge (vagy nagyon gyanútlan) ellénfél fog minket nagyon kifizetni, egyébként csak a lapütközés segíthet.

3. Online HU SNG 10+1$ – HUD használattal vagy jól megbecsült licit hajlandóságokkal
Ellenfelünkkel már hármat játszottunk, és statisztikája (a konkrét preflop szituációra vonatkozóan): Flop bet: 55%, Turn bet 40%, River bet: 80%, Fold versus turn bet: 70%, fold versus river bet 50%. (ha nem használunk HUD–ot, akkor is ezeket az arányokat érezzük reálisnak). Emelései standard méretűek, nem hív sem miniraise-eket, sem overbeteket, legalábbis nem láttunk még tőle ilyent. A zsetonszámok egyenlők (1500-1500 kezdőzseton)

A kasszában van 160 zseton a flopon, van egy két végén nyitott – rejtett és nut – sorhúzónk. Ellenfelünk százhúsz zsetont emel. Van-e pot oddsunk a megadásra? Van-e implied oddsunk a megadásra? Ha leérkezik a sorunk, emeljünk-e vissza a turnön? (vegyük ki a reraise-t a vizsgálat köréből!)

Megoldás: nincs, van és nem. Nincs pot oddsunk, de van implied oddsunk. Ne a turnön, hanem inkább a riveren emeljünk.

Gondolatmenet: Sajnos csak kb:1:5 eséllyel lesz sorunk a következő utcán, és 1:2 eséllyel két utcát számolva, és a banki esély az egy utcás pot oddsnál jóval rosszabb, tehát csak az implied odds segíthet.

A kérdés az, hogy 120 zsetonért  mennyit kaphatunk? Első variáció: ellenfelünk emel a turn-ön (esély rá: 40%). Az emelés mértéke várhatóan 200 zseton környékére esik. A 120 zsetonunkkal a többi 480-ért játszunk (logika: a turnön ötszörösét nyerjük meg, de hatból egyszer járunk sikerrel, ha ugyanis a turn nem segít, és ellenfelünk emel, dobnunk kell, azonban ha lapunk érkezése esetére hozzászámoljuk a rivert, ami megadásunk esetére kb 50% eséllyel jelent még legalább egy közepes tétet (mondjuk 2-300 zsetont) és a plusz várható 150 zsetonunk így elfogadhatóvá teszi már a megadásunkat.) Ha ellenfelünk passzol a turnön, akkor viszont már pot oddsunk is van, tehát nem kell az implied oddsra hagyatkoznunk (ami pedig a riveren még 85% (70+50%) eséllyel jelent még egy tétet).

Ha lapunk érkezik a turnön, és ellenfelünk passzol, akkor emelésünkre háromból kétszer nem fog minket kifizetni, csakúgy, mintha visszaemelnénk. Ha viszont csak megadunk, akkor ötből négy és félszer nyerünk további tétet, és turn emelésnél ezt az sem tudja kompenzálni, hogy ha korábban kezdünk el emelni, akkor magasabb lesz a kassza. (ugyanis csak lapütközés esetén kerül be az összes zseton a turn emelésünkre – visszaemelésünkre – de a plusz tét ez esetben a riveren is bekerülhet.)

4. Kevés információs leosztáselemzés élő játékban

Elemzésre egy klasszikusnak számító handet töltöttem fel.*
* Forrás: Harrington on Hold’Em, Volume 3, The Workbook.

Daniel Negreanu lesz az ellenfelünk ebben a leosztásban, mi David Williams szerepében játszunk a 2004-es borgatai bajnokságon.

Amit tudni érdemes Negreanu stílusáról az annyi, hogy ezen a versenyen a heads up-ban meglepő módon egy árnyalatnyival feszesebb volt az átlagnál, viszont annyival agresszívebben is játszotta meg a jó lapjait. Ez azért érdekes, mert Negreanu korábban az általa kidolgozott „small ball” stratégiájáról vált ismerté, tehát a sok kassza laza agresszív megtámadásáról.

Ebben a partiban hero preflop Negreanu belimpelésére a csekkelést választotta folytatásként. Ez tulajdonképpen logikus, emelésével tulajdonképpen csak azt érné el, hogy pozíción kívül játsszon egy magasabb kasszáért – rossz preflop reverse implied oddsal* – egy kiváló játékos ellen, míg a csekkeléssel bízhat abban, hogy ha hatalmas lapot kap, akkor kifizeti azt Negreanu.

* Lásd a magyarázatot később
1.    A flop így alakult:

Hogyan licitáljon Hero?
a.      Check
b.      60 emelés
c.      100 emelés
2.    Mi a teendő ebben az esetben?

a.      dobás
b.      megadás
c.      120-ig emelés
3.    A Turn

Mi a teendő ebben erre a turnre?
a.      Check
b.      100 emelés
c.      200 emelés
4.    River

Mi a teendő ebben erre a riverre?
a.      Check
b.      100 emelés
c.      200 emelés
d.      Push

Aki kíváncsi, mi történt valójában, az itt nézheti meg a teljes leosztást:

Megoldások (Harrington könyv ajánlásai alapján, magyarázatokkal):

1. A helyes döntés a passz. Ez egy nagyon veszélyes flop lehetne, azonban Negreanu limpje nem jelez számunkra erős kártyákat, könnyen lehet tehát, hogy elől vagyunk a partiban. Amennyiben elöl vagyunk, nincs értelme emelni, mert Negreanu dobni fog, ha azonban jobb lapja van, akkor kitesszük magunkat emelésünkkel egy megadhatatlan check-raise-nek (természetesen ha elől vagyunk, akkor is fenyeget a C/R). A check-el ingyenkártyához is juthatunk, ami kiegészítheti a lyukas sorhúzónkat. Akármennyivel emelnénk: rossz döntés lenne.

2. A helyes döntés a dobás. A megadás közepesen rossz döntés (az elfogadható határán), az emelés pedig nagyon rossz. Negreanu csúnyán alulhívta a kasszát, ez tipikusan értékért játszás, vagy blöff lehet, ezért nehéz helyzetbe kerültünk – azonban gyanús lehet Negreanu korábban tapasztalt feszes játéka.

Kifejtve:
Három lehetőség áll fenn
a. elől vagyunk a potban. Negreanu két alacsony kártyával (6-7-el például) limpelt be, és lopni próbált a rettenetesen kinéző flopon.
b. hátul vagyunk, de egy király is segíthet a győzelemhez (Negreanu-nál pl Q-7 van)
c. Csak a bubi segíthet.
Feltételezve, hogy az esetek Villain licitje alapján nagyjából egyforma valószínűséggel állnak elő, az oddsok a turnre a következők: a: 1:6, b: 3.5:1, c: 11:1.

A 60-as tét megadása tehát azért lehet valamennyire indokolt, mert minden 12-esetből egyszer legjobb kézre javulunk a következő utcán, és ha mégsem, lehetőségünk nyílik esetleg float-ra is, azonban a megadás valamennyire mégis hibás döntésnek számít.

Felhívom elsősorban arra az olvasók figyelmét, hogy észre kell venni, ha turn-re király érkezik, az ugyan lehet, hogy ebben a helyzetben (sőt nagyon is valószínűen) nyerővé változtatja kezünket, de a hihetetlenül magas értékű reverse implied odds (ld. később) okán nagyon veszélyes kártya!

Nem szabad arról sem elfelejtkeznünk, hogy a megérkező bubi a lapunkat nagyon nyilvánvalóvá teszi, és egy erős ellenfél ellen játszunk! Csak a bubira apellálva nincs elég implied oddsunk, hiszen feltételezve a second barrelt a turnön, (mikor is fel kell adnunk a kasszát bubi nélkül) 660-at kellene nyernünk bubi esetén.  A 60-as tét megadása tehát nagy előnnyel nem kecsegtet – sőt – azonban az emelés, még sokkal rosszabb döntés.

A helyes döntés az, hogy el kell dobni tehát a lapot!

3.    Sorunk van, hurrá. A kérdés csak az, hogyan facsarhatjuk ki a legnagyobb értéket a megérkezett lapunkból. Mivel Negreanu ezidáig azért mutatott valamennyi erőt, feltételezhetjük, hogy tovább fog emelni. – különösen, mert azt tapasztaltuk ezidáig, hogy ha végül játékba lendül, akkor agresszívan adja elő a licitjét. Az emelésünk mindenképpen hibás, hiszen király nélkül könnyedén dobhat még egy Negreanunál gyengébb játékos is, azonban ha csak 100 zsetont teszünk be, akkor azt könnyedén veheti float kisérletnek, de azért tökéletesen jó játéknak nem lehet nevezni.

4.    Feltétlenül emelnünk kell, hiszen ha nem tesszük, azt kockáztatjuk, hogy egy zsetont sem tudunk kifacsarni a legjobb kezünkből. Nincs vesztenivalónk: ha Negreanunak nincs lapja úgysem fog ránk emelni, míg ha lapja van, lehet, hogy megad. Ha csak 100 zsetont emelünk, teljesen értelmetlen volt a korábbi 60 zsetonos befektetésünk, mivel teljesen kívül játszottunk az implied oddsunkon. Ha 200 zsetont emelünk, akkor valószínűleg kifizetnek minket, ugyanakkor ha itt all in megyünk, várhatóan Negreanu megadó laptartománya nem lesz annyival szűkebb, mint az a tízszeres nyereség, amit a 200 zsetonhoz képest megadása esetén kapunk! A legjobb döntés tehát a push, a 200 emelés határesetes, azonban a 100-as emelés és a check egyértelműen rossz döntés.

Még ha nem is sikerült minden döntést hibátlanul meghozni, ne keseredjünk el, hiszen ez egy jóval komplexebb téma mint a korábbiak. Remélem azonban az olvasóknak érthetővé vált a heads upban az implied odds alkalmazásának logikája.

Bátorítom azonban a sorozatot követőket, hogy csatlakozzanak ismét hozzánk a soron következő résznél, ahol megismerkedünk az implied odds gonosz ikertestvérével: a reverse implied odds rémével.

forrás: http://www.onlinepokerhu.com

Submit a Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük