Induló cikksorozatomban a nyereséges – netán megélhetési – „párbaj” póker (azaz heads up) lejátszásához vezető tanulási lépéseken megyünk majd keresztül.
Előzmények
Jómagam a HU struktúrával aránylag későn, az általam játszott versenyek végén találkoztam először, de viszonylag hamar észrevettem, hogy igencsak érdemes ezzel kicsit foglalkozni, mert – bár viszonylag ritkán jut az ember a döntőbe – az ellenfeleink sok esetben nagyon hibásan játszanak, és az első-második hely közötti különbség megfelelő tudásbeli előny esetén nagyon magas plusz órabért eredményezhet.
Alonso korábbi challenge handjeit követve a közelmúltban kedvet kaptam ahhoz, hogy játékom ezen vetületét tovább csiszoljam némi deep stack HU (készpénzes) játékkal, azonban nagyon hamar kedvem szegte a borzasztóan magas rake, és a tőlem nagyon gyorsan kiülő ellenfelek „hit and run” taktikája. Mivel az ötletet feladni nem kivántam, ezért átváltottam – a hozzám egyébként is közelebb álló – heads up sit and go-ra. Rövid időn belül úgy döntöttem, hogy ez lesz a fő játékom a közeljövőben, és ezt a döntést azóta sem bántam meg, ma már gyakorlatilag az összes site-ról származó bevételem kizárólag a HU SNG-kból folyik be.
A heads upokra való átállás során észrevettem azonban néhány alapvető hiányosságot a játékomban, ami vélhetően rontotta a nyereségességemet, így nem voltam rest a pókeres szakirodalomban megkeresni a választ e kérdéseimre. A lyukak többségét – remélhetőleg – sikerült is megtalálnom, ahogy azonban a minap rendszereztem a jegyzeteimet, láttam, hogy bőven kijött az összegyűjtött stratégiai ajánlásokból egy új cikksorozatra való. Úgy döntöttem ezért, hogy egy e sorozatban megosztom veletek.
Bár szerencsére nem kenyérre és lakbérre kell a póker bevételem, de mégis úgy gondolom, hogy egy pókerjátékosnál a sikeresség értékmérője a megnyert (elvárt) pénzmennyiség kell hogy legyen, és ebben a heads up SNG jónéhány számomra verhetetlen tulajdonsággal bírt: személyes tapasztalatom alapján egy versenyjátékos nagyon gyorsan alkalmazkodni tud a HU SNG követelményeihez, és nagyon stabil (megélhetési szintű) profitot tud produkálni viszonylag közepes méretű bankrollal is.
A saját magam által gyűjtött mintákat figyelembe véve egy HU átlagos lejátszási ideje 12 perc, és a +5% roi könnyedén, de a +10% roi is némi erőfeszítéssel bárki számára elérhető. Ez 20 dolláros beülőknél rakebacktól függően 10-15 dolláros órabért jelent, ami ugyan így nem tűnik soknak, de ez azt jelenti, hogy egy jó grinder ilyen alacsony szinten is megkereshet 6 minimálbérnyi havi jövedelmet – ez még az adó (becsületes) befizetése után is több lehet, mint amit a csavargyárban vagy egy irodában megkereshetne az ember. Félreértés ne essék: senkit nem bíztatok a kenyérkereső állásának feladására (épp ellenkezőleg!) de érdemesnek tartom ezt a tényt arra, hogy felhívjam rá a figyelmet. A jól ismert mondás szerint a póker a legnehezebb könnyű megélhetés – de hátha valakinek épp most van rá szüksége – remélem a cikksorozat neki is segítséget nyújt majd.
Vessük össze a heads up sajátosságait a normál (tíz fős) sit and go-kkal
A HU SNG ellen szól:
– többasztalozás nehézségei
– Magasabb stressz,
– Több határesetes döntési szituációt kell fellvállalni
– Alacsonyabb elvárt nyeremény (Roi)
A HU SNG mellett szól:
– Kevés üresjárat
– Rövid meccsek
– Alacsonyabb szükséges bankroll
– Magasabb egy asztalos órabér
Kiknek ajánlom tehát alapjában véve a heads up játékot (egyben a cikksorozatomat) más versenyek helyett?
Azoknak – a magas stressztűrésű, kockázatvállaló valamint az izgalmat kereső,
– az órabérért (időegység alatt elérhető legnagyobb nyereségért) játszó (játszani kívánó) de csak egyasztalos játékot preferáló
– megalapozott tudással, vagy magas tanulási hajlandósággal
rendelkező játékosoknak, valamint azon olvasóknak, akik szívesen belevágnának egy új kalandba.
A játéktudás szintjeiről
Mivel terveim szerint az olvasók tudását lépésről lépésre fogom megalapozni – viszont nem akarom az ezerszer leírt dolgok átismétlésével fonalasan, tyúklépésben haladva elijeszteni írásaimtól a már most is nyereséges játékosokat – ezért egy kevert tematikát fogok alkalmazni, megjelölve, hogy milyen szintű játékosoknak szánom az adott írást.
Tapasztalatom szerint „pókerezni mindenki tud” azonban gyakran kiderül, hogy a játékos a saját képességeit túlértékeli, és pénzbe kerül neki ennek kiderítése.
Az egyszerűség kedvéért három szintet fogok megkülönböztetni. Ezt a becsült (elvárt) roi alapján teszem – feltételezve a magyar viszonyok alapján közepesnek számító 10-25$ közötti buy in szintet. A szint meghatározásához tekintsük irányadó ökölszabálynak, hogy aki 10 dollár alatti beülővel játszik, az vonjon le gondolatban legalább egyet a szintjéből, míg aki 25$ felett, az bátran adjon hozzá egyet. (feltételezve és remélve, hogy az olvasók szintválasztása valamennyire tudatos)
A cikksorozatot követő játékosok ezáltal meghatározhatják, hogy az adott írás tartalmazhat-e számukra hasznos információkat. (természetesen plusz-minusz egy szint eltérés belefér, azonban valószínűtlen, hogy egy kezdő profitálhatna a haladóknak készült írásból és viszont)
A három szint tehát az alábbi lesz: – „Kezdő”: a heads up pókerrel – netán a pókerrel általában – csak most ismerkedő, vagy veszteséges játékosok (-2%, vagy rosszabb Roi*). A „hal” szintet nem kívánom megkülönböztetni a sokak számára enyhén sértő felhangja miatt, de a -10% roi-nál gyengébb játékosok gyakorlatilag kivétel nélkül ebbe a kategóriába tartoznának. Számukra kifejezetten javasolt a cikksorozat követése, vagy a bankrolljuk egyéb forrásokból való szinten tartása. – „Középhaladó”: -2% – +5% Roi. E játékosok tisztában vannak az alapokkal, és megfelelő bónuszokkal legalább nullás eredményt tudnak elérni. Az 5% Roi pedig tulajdonképpen már a „Haladó szint” mely grindelésre is tökéletesen alkalmas lehet. – „Haladó”: 5%-nál nagyobb Roi. (a 15% már nagyon jónak számít, 25%-nál jobb stabil eredmény pedig egészen zseniális játékot – valamint kiváló ellenfélválasztást – feltételez, és egészen biztos, hogy ezen játékosok pókerből élnek – vagy élhetnének – meg magas szinvonalon.)
Megpróbálom minden egyes szintnél az adott célközönség számára érthető szakkifejezéseket használni, remélem inkább több, semmint kevesebb sikerrel.
A heads up kapcsán a (no limit) Hold’Em pókerről fogok beszélni, azon egyszerű oknál fogva, hogy ezt játszom elfogadhatóan. Az Omaha rajongóit gyanítom, hogy ez a tény picit lehangolja, de kérem, vegyétek figyelembe, hogy a nem Hold’Em specifikus elvek továbbra is jól használhatók maradnak, másrészt az egyéb pókerfajták cikksorozatba ömlesztése kezelhetetlenné -tanulhatatlanná tenné az anyagot.
A célom az lesz, hogy az olvasók, akik végigkövetik a sorozatot, és megfogadják annak ajánlásait, szignifikáns növekedést érjenek el a bevételeikben. Reményeim szerint kezdő szintről el tudunk jutni oda, hogy stabilan nyereségessé váljon egy játékos, és a haladó játékosok is találnak talán néhány olyan gondolatot, ami a bevételeik tovább növelésére alkalmas lesz.
Témák
Az általam kidolgozott (tervezett) tematika tehát az alábbi lesz:
– Heads up terminológia, szabályok, és a Pot Odds számítás alapjai (Kezdő szint – két rész)
– Implied odds és reverse implied odds a heads upban (középhaladó szint)
– A Heads Up döntések matematikája: EV számítás (haladó szint)
– Az agresszió és annak mértéke (Kezdő szint)
– Stack és range értékelése (kezdő és középhaladó szint)
– Az értékért játszás (középhaladó és haladó szint)
– Preflop játék: A pozíciók (kezdő szint)
– Preflop játék: limp vagy raise? (középhaladó szint)
– Preflop játék: Resteal (középhaladó-haladó szint)
– Preflop játék: 3bet vagy fold? (haladó szint)
– Flop játék: CBet és overbet (kezdő szint)
– Flop játék: Preflop és flop blöffök (középhaladó szint)
– Flop játék: Flop textúrák (haladó szint)
– Turn játék: slowplay (kezdő szint)
– Turn játék: lapértékelés – hol állunk a partiban? (középhaladó szint)
– Turn játék: játékvezetés és a kasszaméret alakítása (haladó szint)
– River játék: a „gyenge magaslap” koncepció (kezdő-középhaladó szint)
– River játék: megadás vagy emelés? (haladó szint)
– Játékvezetés: A limp és ellenjátéka (kezdő szint)
– Játékvezetés: mini emelés és ellenjátéka (kezdő szint)
– Játékvezetés: megadás blöffből avagy a float és ellenjátéka (középhaladó szint)
– Játékvezetés: Timing tell és a kártyák akaratlagos mutatása (haladó szint)
– Short stack játék avagy a három testőr: Sage, Nash, Chubukov (haladó, középhaladó szint)
– Ellenfelek: Típushibák, ellenstratégiák (kezdő – középhaladó szint)
– Ellenfelek: Hogyan győzzünk le egy heads up profit? (kezdő-középhaladó szint)
– Ellenfelek: Hogyan győzzünk le egy rossz játékost? (középhaladó-haladó szint)
– Ellenfelek: buy in, ellenfélválasztás és a tilt elkerülése (összes szint)
– Segédeszközök:online adatbázisok és a HUD és (összes szint)
Az említett területekről szóló írásokat terveim szerint a jobb érthetőség okán szemléltetni fogom tankönyvi vagy klasszikusnak számító lejátszásokkal, vagy a saját magam által lejátszott handekkel. Az cikkek elsősorban Moshman, Harrington és Sklansky hasonló témájú műveire épülnek, általam fontosnak vélt dolgokkal kiegészítve azokat.
Amennyiben valamelyik témát előrébb hoznátok, hátrébb sorolnátok, jelezzétek, és ha lehetséges, szívesen alkalmazkodok az igényekhez.
Párbajra fel!
Wasp
*A Roi-t – a megtérülési mutatót – megtekinthetjük online adatbázisokban (pl sharkscope, topshark) – ha már mi nem tartjuk nyilván (Poker Trackerrel vagy HoldEm Managerrel), de könnyen kiszámolhatjuk a következő képlettel is: ((nyereményeink / összes nevezési díjunk)-1)*100
forrás: http://www.onlinepokerhu.com